Talán bele sem gondoltam soha igazán, hogy a stressz milyen nagy mértékben vesz részt az életünkben és hogyan irányítja (korlátozza) azt. Sietős reggeleken, amikor csak öt perc választ el attól, hogy a korábbi vonatot/buszt elérjem, a tömegjáratokon, ahol nem hogy ülőhely, de még állóhely is alig jut egy borzasztóan hangosan zenét hallgató rockerfiú és egy síró gyermekeivel nem törődő anyuka között elgondolkodom, hogy mégsem volna rossz ötlet végre jogosítványra szert tenni…
Folyamatos nyomás alatt vagyunk, egész nap a munkahelyeden, iskolában enni-inni is csak lopott pillanatokban jut idő és délután 4-5 óráig problémamegoldó központtá válva, igyekszünk feladatainkat a lehető legtökéletesebben, legpontosabban végezni. Estére egész jól megszokom a rutint, hétfő után kedd, aztán szerda és lassan vége is a hétnek.
Jó esetben ezt már nem tetézik újabb otthoni gondok, rossz esetben mégis… Még diétára sincs szükség, két-három kilótól önként s dalolva (különösebb odafigyelés nélkül) megszabadul az ember, hiszen idő sincs enni, „felesleges” energiákat pedig jótékony, másokon való segítésre fordítjuk. Hozzáteszem, épp jókor jön,- amikor végre meg tudtam venni azt a szexi mini ruhát a szombati partira. Csak épp azzal nem számolunk, hogy bizony az állandó aggódás és az akadályoktól való félelem az egészség rovására is mehet , ráadásul öt kiló hamarabb kúszik vissza, mint három le…
Nem csak szabadideje nincs annak, aki engedi, hogy a stressz maga alá temesse, hanem magánélete sem. A stresszes emberek érzékenyebbek, lobbanékonyabbak, sokkal hamarabb haragítják magukra családtagjaikat, barátaikat, munkatársaikat meg főleg és hosszútávon ez boldogtalan életérzést okozhat.
Még akkor sem válik gyanússá semmi, amikor lázasan, influenzásan fekszel az ágyban, forró teáért vagy levesért imádkozva, pedig bizony a túlzásba vitt aggódás és állandó agyalás előbb-utóbb megbetegít. Megelőzni pedig pofonegyszerű lenne, egy kis odafigyeléssel, ha magadról van szó… Ha már késő, megéri elgondolkodni azon, hogy cigaretta helyett kellemesebb választás a mentolos cukorka, állandó éjszakázás helyett a pihentető 7-8 órás alvás, a folyton rohanásban befalt sütemények helyett gyümölcssaláta, és ami a legfontosabb: rosszkedv helyett, kiegyensúlyozottan, boldogan és nyugodtan kezdeni a napot… Nem csak a család, de talán egy idő után még a főnök is meg fogja ezt hálálni… egy előreléptetéssel…?! 😉
Derecskey Veronika
Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért,
plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el,
vagy látogasd meg weboldalunkat: