Minden erejét a győzelemre összpontosítva versenyt futott az idővel és egész seregnyi társával. Csak a cél lebegett a szeme előtt: most vagy soha… Utat engedve a megmagyarázhatatlan ösztönnek nekirugaszkodott és euforikus hajrával végül elsőként törte fel a petesejt burkát. Abban a pillanatban eldőlt minden, milliónyi apró neuron írta felül a kódot – majd kilenc hónap türelmes várakozás elteltével megszületett XX… a Nő.
Egy Nő életének talán egyetlen nyugalommal teli időszaka az a saját fogantatása és születése között eltelt 9 hónap. Ez előtt, majd ezt követően valami furcsa, megmagyarázhatatlan adok-kapok harcot vív nem csak az idővel, de közvetve saját éveinek számával is.
Egy biztos, igen ritkák azok a pillanatok amikor azok a bizonyos X-ek összhangban vannak a valós tér-idő kontinuummal.
Az első 20 év…
Kislányként alig várja, hogy valóban Nő lehessen. Egy-egy játékos délutánon anyja szobájába lopódzva már 5-6 évesen magassarkúba bújik és lopva kirúzsozza a száját. 10-14 évesen minden este azért imádkozik, hogy valami csoda folytán reggel már 18 évesen ébredjen és végre az ő ruhája is ott gömbölyödjön ahol kell. 16 évesen, túl az első fogyókúrán és néhány szívtörésen, legszívesebben rögtön 20 lenne, ugyanis a korabeli pasik, mind olyan éretlenek és kisfiúsak…
Kacéran, harsányan száguld huszas éveinek első felében, szárnyal, tombol, kísérletezik…
Elérkezik az áhított második X, kinyílik a világ. Kikéri magának, ha a szülei még mindig gyereknek nézik, ellenben büszkén mutatja a személyit a klubban. “Bizony már elmúltam húsz is!” –felkiáltással magabiztosan hasítja a táncparkettet, falatnyi szoknyában és testhez simuló blúzban hívogatva a férfiakat. Kacéran, harsányan száguld huszas éveinek első felében, szárnyal, tombol, kísérletezik: fél évig hippi, majd decens titkárnő imidzsét ölti magára, néha lázadó rockerként jelenik meg, aztán valamikor félúton 25 és 30 között egy csendesebb reggelen megáll a tükör előtt és rettegve felfedezi az első “ráncot” az arcán. Közelebb hajol és elmélyedve saját tekintetében kétségbeesve próbálja megfejteni ki is ő valójában. Kinyílik a szekrény és az elmúlt évtized, mint kosztümös film pereg le előtte, mosolyogva mint egy képregényt lapozgatja a vállfákat. Selejtez, rendezget, felfedez, elenged… majd megszületik Ő, a nagybetűs Nő.
XX és egy ráadás…
A 30-as évek illékony egyensúllyal kecsegtetnek: már tudja ki ő, tudja mit akar, tudja mit keres, úgy a férfiak, mint a ruhák terén egyre ritkábban nyúl mellé. Szép lassan megismeri és megszereti a testét, már nem szeretne más lenni, egyszerűen csak élvezi, hogy az, aki.
A 30-as évek illékony egyensúllyal kecsegtetnek: már tudja ki ő, tudja mit akar, tudja mit keres…
Üde bája, némi sikkel és kifinomultsággal egészül ki, ami nem csak a korabeli, de a huszonéves férfiakat és az idősebb korosztályt is megbabonázza. A fél világ a lába előtt hever, ő pedig könnyed léptekkel hódít meg bárkit. De immár nem csak élvezi, becsüli is Nőiségét és ezt másoktól is elvárja. Az egyetlen aggodalma csak az, hogy az évek valahogy egyre gyorsabban telnek… ahogy évről évre egyre több szál gyertya gyúl a tortán, úgy egyre több krém sorakozik a fürdőszoba tükör előtt. Végül remegő mosollyal az arcán elfújja a negyedik X lángjait, nagy sóhajjal félig ironikusan, félig gyászosan bejelenti: “Többé nem számolom hanyadik…”
Vajon tényleg ennyi lenne? Negyven után egy Nő “lehúzhatja a rolót”?
Személy szerint helytelenítek minden olyan nézetet, amely a Nőiességet, a szexepilt az évek számával állít egyenes párhuzamba. Azt gondolom, nincs annál lenyűgözőbb és tiszteletreméltóbb, amikor egy Nő képes meghazudtolni a korát. Számos és egyre több példa van rá negyven, ötven, hetven évesen is lehet valaki lélegzetelállítóan vonzó.
Engem például kifejezetten inspirálnak azok a Nők, akik unokájukat kézen fogva is képesek visszafogott eleganciával, ugyanakkor némi vagány ízzel megspékelni megjelenésüket, akik nem szégyellik nevetőráncaikat, de bőrük messziről tanúskodik a gondoskodásról.
Nincs annál lenyűgözőbb, amikor egy Nő képes meghazudtolni a korát.
Máris a fülemben cseng a sok felbőszült “Persze akinek van rá pénze…?!” felkiáltás.
Erre azt mondom, a pénz egy jól kitalált kifogás. Ma már tudjuk, sok esetben éppen azok a Nők “torzulnak el” leginkább, akiknek van pénzük plasztikai sebészre! Tornázni, arcot masszírozni, ápolni a testünket ma az internet világában már otthon a négy fal között is lehet, mint ahogy a letisztult stílus sem drága designer darabokon múlik. Mindez csupán igény, elhatározás és kitartás kérdése.
Mert egy dologgal senki nem vitatkozhat: stílusos Nőnek lenni, kemény és életreszóló meló. Hogy megéri-e? Ki-ki döntse el maga.
Koós Petra
Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért,
plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el,
vagy látogasd meg weboldalunkat:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: