Elmúltak az idők, amikor a photoshopon hőbörögtünk, hisz’ már a tizenévesek is zsigerből filterezik a selfie-ket; a “divat- és szépséghajhászat” olyan iparággá nőtte ki magát, hogy a felnövekvő generációk hamarabb fújják fejből a legtrendibb márkákat mint, a szorzótáblát. Lelkesen vetik bele magukat a plazak és webshopok leárazásaiba, hogy zsebpénzükből beszerezzék boldogságuk forrásait és csillogva-villogva idejekorán nőt imitálhassanak. Tucatlányok, tucatselfiek, tucat életérzés, miközben az okostelefonok másik oldalán az agyon kontúrozott arcok, 3D-s szempillák mögött kétségbeesés dereng. Élnek, csillognak, megjátsszák, hogy az életük és benne ők egy tökéletesre csiszolt, színes kaleidoszkóp, de közben elfelejtik megtanulni milyen is a Nő, aki képes a festett álarcát levéve, egyedi értékekkel felruházni magát, aki nem vész el a trendiség útvesztőjében, akit nem visz el az ár, aki teljes, aki nem reszket pólóban, kócos hajjal és smink nélkül ébredni reggelente…
Aztán ott a másik nő. A pár évvel idősebb már félig felnőtt generáció, aki már több-kevesebb ideje párkapcsolatban él, mellette karriert épít, néha egy-egy pillanatra a gyerekvállalás gondolata is megfordul a fejében, de fél, hiszen maga sem engedte el teljesen a tinédzser évek lázadását. Gondolatban még mielőtt bankszámlájára kerül már elköltötte a fizetését cipőre, a csinos blúzra ott a kirakatban, a kedvenc rúzsa legújabb árnyalatára, fodrászra, körmösre… aztán bűntudata van, hogyan lesz így saját családja: elképzeli magát ahogy a szép ruhák helyett újszülött gyermeke öleli vállát és a védjegyévé vált, évek óta használt parfüm helyett a savanyú hányás szag lengi be bármerre jár, hogy nincs az a ránctalanító, ami eltünteti a kialvatlanság sötét karikáit, hogy a magassarkúit szép sorban fiatalabb barátnőinek ajándékozza, mert a mindennapi rohanásban semmi értelme vesződni velük. “Melegítőben, sportcipőben is le lehet ugrani a boltba, tulajdonképpen sminkelni is időpazarlás, a fodrász pedig kész pénzkidobás.” És mire észbe kap, elindult a “lejtőn”: mert végre, a hosszú-hosszú évek után, amíg minden áldott napot azzal töltött, hogy tökéletesre fesse a képet, ami a tükörből visszanéz, tulajdonképpen most üdítő megélni, hogy ‘a la natur’ ő maga lehet… de végül egyre rosszabbul érzi magát a bőrében és maga sem tudja miért.
… a környezete, a családja egyszerűen nem érti, hova lett a korábban céltudatos, ragyogó nő?! Azt mondják elvesztette öNmagát: párja hol biztatja, hol nekiesik, hol belenyugszik, változnak a dolgok, de az okostelefonján titkon csodálattal nézi meg az ismerős Nők ragyogó képeit és nem érti az ő párjának meg mi a franc oltotta ki a fényét?! Vágyik arra zabolázatlan izgalomra, amit kapcsolatuk elején keltett benne a Nő: ahogy magassarkúban, karcsún, a vágy ékeibe bújtatva belépett az életébe…
Magam is megtapasztaltam milyen az amikor “jólesően” elengedi magát az ember lánya és a mindennapi szépségrutint és készülődést, kényelemre váltja ; csak aztán a fagyi visszanyal, beköszönt a depresszió és valljuk be kínkeserves a semmiből újrafogalmazni magunkat. Szóval nagy meló, de be kell lássuk a Női léthez minden életszakaszban, minden körülmények között hozzátartozik a szépség, a divat és mindenekfelett női mivoltunk szeretete. Mégpedig látványosan. Egyrészt, ha életünk párjának izgalmát és figyelmét fent akarjuk tartani, nem szabad, hogy teljes mértékben elengedjük a tinédzserévek ébredező lelkesedését, hogy megéljük Nőiségünket. Mi több, mi is csak akkor lehetünk öNmagunk, avagy a magyar nyelv beszédes szépségével, játékosan “Nő mag”-unk, ha a Nőiség minden misztériumában kiteljesedünk.
Lassan egy évtizede dolgozom, a divat, a trendek forgatagában. Az évek alatt minden élethelyzetből érkező nővel találkoztam már tanácsadásaimon és örömmel láttam a felragyogó arcukat amikor csapatommal megmutathattuk, hogy többet rejt a karakterük, mint a megfáradt karrierista, a kissé megszürkült, kopottas háziasszony vagy a megtépázott kisgyerekes anyuka szerep… és nem egyszer láttuk a férfiak, férjek csillogó tekintetét is ilyenkor, amint megpillantja a velünk eltöltött nap után a rég látott Nőt, aki végre újra feltöltődve, szexin lépett ki a műterem kapuján; minden porcikájával azt hirdetve: magára talált…
Az újraindult online blogmagazinban a Nőiség megélésének útjait fürkészem Veled,
kedves olvasó.
Fejtsük meg közösen a mai rohanó világunkban, hogyan hozhatjuk ki öNmagunkból a maximumot a túlzásokat mellőzve, milyen divatirányzatokat érdemes követnünk, hogy megjelenésünk erőlködés nélkül stílusos legyen és hogyan tarthatjuk karban testünket-lelkünket a hétköznapokban úgy, hogy minden rezdülésünk azt hirdesse, jól vagyunk a bőrünkben.
Tarts Velem, ez itt a mosoly stílusa ! 🙂 További blogpostjaim itt olvashatod
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: