THE SMILE ISSUE

DEAR DIARY - "Az új kis feketém, csak akkor áll jól…"

Egy elegáns étteremben ücsörgünk a legjobb barátnőmmel és éppen a héten történt legfontosabb eseményeket beszéljük meg. Míg én alig tudok választani a finomabbnál finomabb ételek közül (némelyik fantázianeve egyenesen elbűvölt), addig ő csak egy salátát rendelt, szigorúan öntet nélkül. Kicsit lelkiismeret-furdalásom is volt, hogy míg kedvetlenül turkálta villájával az íztelen salátaleveleket, addig én a legfinomabb […] Tovább

DEAR DIARY - Stresszfaktor

Talán bele sem gondoltam soha igazán, hogy a stressz milyen nagy mértékben vesz részt az életünkben és hogyan irányítja (korlátozza) azt. Sietős reggeleken, amikor csak öt perc választ el attól, hogy a korábbi vonatot/buszt elérjem, a tömegjáratokon, ahol nem hogy ülőhely, de még állóhely is alig jut egy borzasztóan hangosan zenét hallgató rockerfiú és egy […] Tovább

DEAR DIARY - Szakíts, ha bírsz!

Nem kell túl nyomós érv- elég, ha egyikünk belefárad a mindennapos küzdésbe és kudarcba, vagy eltűnik a sokat emlegetett szikra- ahhoz, hogy kimondjuk: vége. Bár a tündérmesék, csak a fehér lovon érkező hercegekről és az életmentő, önfeláldozó, hősszerelmes katonákról szólnak, megesik néha, hogy a szerelem, a szenvedély, a tűz mégsem olyan mindent elsöprő, mindent eltűrő, […] Tovább

DEAR DIARY - A vasárnapi anyuka

Vasárnap 9 óra. Ez a szabadságom utolsó napja, a szemem kipattan, mégis hullafáradt vagyok.  Furcsa illatok és hangok lengnek körül egy még furcsább szobában: nem otthon vagyok. Csönd van, csak néha-néha hallatszik egy kellemes szuszogás vagy nyögdicsélés, oldalra nézek, egy apróságot látok a kiságyban aludni, mire ráeszmélek: keresztanya-keresztfia hét van! Neked ajánlott bejegyzések DEAR DIARY […] Tovább

DEAR DIARY - Élni vagy együtt élni?! Ez itt a kérdés!

Mikor az ember először vetemedik arra, hogy párját nem csak az életben, de a lakásában is maga mellett szeretné tudni, annak több oka lehet. És most nem csak arra gondolok, hogy nem kíván már tovább túratáskával érkezni a randi helyszínére: szépítkező szerekkel, kozmetikumokkal, ruhákkal jól megpakolva… Neked ajánlott bejegyzések DEAR DIARY – Szakíts, ha bírsz! […] Tovább

DEAR DIARY - Ízek, színek... egy reggeli Svájcban

Szerencsés embernek mondhatom magam, hiszen az élet mindig úgy hozta (és hozza is majd még, remélem), hogy az egész életem egy utazás. Nem rég ismét rám mosolygott a szerencse: a születésnapom utáni teljes hétvégét Genfben, a gyönyörű svájci városban tölthettem. Ősszel különösen szép és megnyugtató élmény a hömpölygő belvárosban sétálgatni és gyönyörködni a sárguló falevelekben. Többet […] Tovább

DEAR DIARY - Szerelem a levegőben

Ha nagyon belegondolok, már gyerekként kapcsolatba kerültem a repüléssel. Igaz, akkor még csak a földről csodáltam a bárányfelhőkön keresztül szárnyaló repülőgépeket, de pár éve végre belekóstolhattam a repülés valódi élményébe is, igaz először még csak utasként. Legelső külföldre való utazásom során olyan csodálattal és érdeklődéssel figyeltem az eseményeket a felhők felett, hogy barátaim rögtön meg […] Tovább

DEAR DIARY - Az esküvői (rém)álom?!

Végre a nyár is véget ér már… nem mintha, nem élveztem volna a 40 fokos meleget a medence szélén ücsörögve kellemes narancslevet vagy koktélt szürcsölgetve (…bevallom nagyon is), de szombatonként a városban?! Hihetetlen módon ellepték a házasodni készülő szerelmespárok és az őket ünneplő násznép a templomok környékét, főtereket. A boldogan táncoló és muzsikáló családtagok és […] Tovább

DEAR DIARY - Mennyi cipőre is van szüksége a Nőnek?

Alig hiszem el, hogy megint egy pár új cipővel tértem haza… pedig csak kávéért ugrottam le a közeli kisboltba, de a szememet a hazafelé tartó úton nem tudtam becsukni. Lassan többet költök cipőkre, mint ruhákra, több is van belőlük már, mint amennyire szükségem lenne, de mégsem elég még. Cipővásárlásaimat sosem tervezem (de ki az, aki […] Tovább

DEAR DIARY - Színház az egész világ!

romeoandjuliet

Tegnap színházban voltam… Imádom a színházat, a fények, a színészek, a történet, a csókok, a ruhák… ! Az egész épp olyan, mintha egy teljesen más világba repítene pár óra erejéig, egy képzeletbeli világba… egy olyan világba, ahol mindenki mindig tudja, mit vegyen fel, és ehhez az öltözékhez hogyan viselkedjen. Akkor jutott eszembe, hogy valójában nem […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!